Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE
latest

Harang csendül... Albert Ferenc verse

Harang csendül közel, s távol; kis kunyhókból, palotákból üdvözítő hálaének száll magasba, fel az égnek. Száll magasba fel az égne...

Harang csendül
közel, s távol;
kis kunyhókból, palotákból
üdvözítő hálaének
száll magasba, fel az égnek.

Száll magasba fel az égnek,
csillaghonba érve a dal
lassan elcsendesül.

Mind indulnak
hideg éjben,
csizma kopog fagyon, s jégen.
Pásztorszózat imára hív,
olvad minden jégbezárt szív.

Olvad minden jégbezárt szív,
rideg páncél szilánkjaik
a padlóra hullnak.

Mind, mind szerény
koldus, gazdag
fohászkodnak Megváltónak;
lelkek várnak gyolcsot öltve,
Isten háza vár törődve.

Isten háza vár törődve,
ott, hol gyertyafényben éled
hit és a jó remény.

Bízva hitben,
szeretetben,
Krisztusban és jó reményben,
élnek szerte nagyvilágban,
karácsonynak varázsában.

Karácsonynak varázsában
a kis Jézust dicsőítik,
és félik az Istent.

Hogyha mindig így lehetne,
minden ember boldog lenne,
s lenne mindig szép karácsony!

Ha az ember, ember lenne,
minden napon ünnep lenne;
minden napon ünnep lenne,
ha az ember, ember lenne!

Albert Ferenc

Nincsenek megjegyzések