Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE
latest

Földes Tamás: Semmelweis szobor-avatás az Egyesült Magyar Házban

A Los Angeles egyik műemléki területén, 1905/06-ban alapított Egyesült Magyar Ház – amelynek arc poétikája „a vallás-és politikamentesség...


A Los Angeles egyik műemléki területén, 1905/06-ban alapított Egyesült Magyar Ház – amelynek arc poétikája „a vallás-és politikamentesség, a magyar gyökerek és kultúránk a ma modern eszközeivel történő bemutatása, a magyar össze-és együvé tartozás sikeres határon túli megvalósítása” – augusztus 25-én új, egyedülálló értékkel gyarapodott. Az épület bejáratánál, a „sörkertben”, felavatták az anyák megmentőjének nevezett, hányatott sorsú Semmelweis Ignác mellszobrát. A miskolci művésztelepen élő Munkácsy Mihály-díjas Varga Éva alkotása az első, amely az Angyalok városában emléket állít az igazáért évtizedeken át harcoló orvosnak.

A szoboravatásra a nyári kánikula közepén került sor, a kora délutáni nagy meleg ellenére több mint ötvenen vettek részt, elsődlegesen azok a honfitársaink, akik jóban-rosszban kitartanak e patinás – és fokozatosan megújuló, szépülő - „magyar sziget mellett”. A ház vezetősége megtette a tőle telhetőt: a jelenlévők nagy méretű napernyők alatt, asztalok mellett kényelmesen ülve vehettek részt az ünnepségen. A rendezvény szervezésében Antal Tímeának, az Egyesült Magyar Ház alelnökének volt oroszlánrésze.

Pereházy Miklós házelnök megnyitó beszéde után Dr. Mody István akadémikus, a Los Angeles-i UCLA egyetem professzora a tudósélet viszontagságait állította párhuzamba a 18. század és a jelen tudományos lehetőségeivel. Az esemény jelentőségét minősíti, hogy a szobor leleplezésénél Dr. Sándor Zsuzsa és Dr. Szabó Sándor akadémikusok, az irwini UCI professzorai is jelen voltak. Az ünnepi beszédet Dr. Pekarovics Zsuzsa, belgyógyász és endokrinológus szakorvos mondotta. A szobor leleplezésekor elhangzott Dr. Rosivall Lászlónak, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzorának üzenete. Miután az alkotásról lehullott a fehér lepel, az esemény résztvevői rövid felfrissülésre a kellemesen hűtött nagyterembe vonultak, ahol díszokleveleket adtak át, majd levetítették a világszerte nagy megbecsülésnek örvendő orvos életéről készített dokumentumfilmet.

Földes Tamás
A tiszteletet érdemlő magyar elődök által életre hívott Magyar Ház az össz-magyarságé, s e szoboravatás méltó volt a patinás intézmény évszázados hagyományaihoz. Nem sorolom a megjelentek nevét (elismerés mindazoknak, akik a nagy hőség ellenére vállalták, hogy akár 50 mérföldnyi távolságból is beautózzanak Los Angelesbe), az viszont feltűnt, hogy a magyar állam hivatalos képviselői - a helyi főkonzulátus munkatársai - közül senki nem volt jelen és nem tartotta indokoltnak, hogy koszorút, vagy legalább egy virágcsokrot elhelyezzen a szobor talapzatánál. Meglehet, valamennyien, egyidejűleg szabadságon voltak (?)...

A Kaliforniában közkedvelt Dr. Pekarovics Zsuzsa beszédét az alábbiakban közöljük:

****

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Szeretettel köszöntöm önöket Semmelweis Ignác orvos professzor szoboravató ünnepségén.

Amikor Pereházy elnök úr felkért e megtisztelő feladatra, hirtelen felötlött bennem a kérdés: vajon mennyit tud az átlagember itt, Los Angelesben Semmelweisről? Először az orvosi körökben kaptam erre választ, amikor a Cedars-Sinai kórház lift ajtajának belsején egy kézmosásra buzdító és Semmelweiset idéző hirdetést fedeztem fel. Majd kíváncsiságból megkérdeztem néhány magyar és nem magyar nem egészségügyben dolgozó embert is.

Egy részük bizony értetlenül nézett rám a név hallatán, de amikor hozzátettem: ”Ő volt az anyák megmentője”, arra szinte mindenki azonosítani tudta kiről is beszélek. Kell-e ennél nagyobb dicsőség egy orvosnak, hogy közel 200 év után is az anyák megmentőjeként éljen a köztudatban? És aki az anyák megmentője az a gyermekek életét is védi, hiszen édesanya nélkül felnőni bizony nagyon szomorú dolog. Így vált Semmelweis professzor az anyák, gyermekek és generációk megmentőjévé.

De felmerül egy másik kérdés is: miért nem áll ez a szobor egy modern egyetem csillogó üvegfalai, vagy egy régi egyetem patinás épületének előterében? Miért van Semmelweisnek helye éppen a Magyar Ház szerény kertjében? Talán mert az Egyesült Magyar Ház a magyar anyanyelvet ápolja? Nos, ennek egy sokkal összetettebb okára mutat rá Semmelweis életútja.

Semmelweis 1818-ban született Budán, német eredetű családban, de szülei magyarnak nevelték és ő végig magyarnak vallotta magát. Orvosi tanulmányait a bécsi és pesti orvosi egyetemen végezte. Végzés után nem kapott belgyógyászati állást, így szülész-nőgyógyász sebész lett a bécsi egyetemi klinikán. Egyéb magánéleti adatait és életének más érdekes mozzanatait a délutáni film részleteiben tárgyalja majd.

Semmelweiset hivatástudata, nyitott tudományos gondolkodása, és problémamegoldó törekvése vezette rövidesen a mérföldkő jelentőségű megfigyeléséhez: a gyermekágyi láz kórházi magas halálozásának oka a vizsgáló orvosok kezének tisztátalansága, és a fertőzést a hulla boncolás után az orvosok tudomáson kívül a saját kezükön viszik át a szülő nőkre. Ez a felismerés hihetetlenül megrázta Semmelweiset úgy érzelmileg mint szakmailag, hiszen ezek az orvosok a beteg megmentői helyett a gyilkosaikká váltak.

Amikor mi orvosok a Hippokratészi esküt letesszük, egy hátborzongatóan nagy hatalommal, a tudás hatalmával és egy óriási felelősséggel, az emberi élet védelmével ajándékoz meg bennünket a sors. Ennek a hatalomnak és felelősségnek az egyensúlya kell hogy vezérelje szakmai lépéseinket, hogy elnyerjük a legértékesebb szakmai jutalmat, a gyógyult beteg hálás mosolyát.

A klóros fertőtlenítővel történő kézmosás fertőzést megelőző hatása ma már banálisan egyszerű felismerésnek látszik, de az 1840-as években a baktériumok ismeretének hiányában hihetetlennek tűnt. Szerencsére nem mindenkinek. Számos nyugat európai és amerikai orvosi iskola felfigyelt erre a módszerre és alkalmazni is kezdte. Sőt, a híres angol orvosi szaklap, a Lancet publikálta is hasábjain. De az Osztrák-Magyar Monarchia hierarchikus és bürokratikus közege megakadályozta Semmelweis tanainak széleskörű terjedését. Így az 1848-as forradalom idején Semmelweis is harcolt, az intellektuális szabadságért, szakmai levelekkel, egyetemi oktatással, és a fertőzést megelőző  teóriát igazoló statisztikai adatok publikálásával, míg Petőfi és társai a csatatéren ontották vérüket a magyar nemzeti szabadságért. Semmelweis magyarként próbálta bebizonyítani a monarchia szakmai elitjének, hogy neki van igaza. Semmelweis tudományos csatája élő példája annak, hogyan válik a fejlődés gátjává a szűklátókörűség, a szakmai irigység, a véleménykülönbségek figyelmen kívül hagyása, és azok értékeinek alábecsülése.

A Los Angeles-i magyarság nagy része hasonló szakmai vagy társadalmi harcokba belefáradva keresett új hazát Amerikában a szellemi szabadság reményében. A Magyar Ház és az elmúlt évtizedek vezetősége ezt a törekvést vállalta fel vallás és politikamentes missziójával, ahol a tagok és látogatók között az egyetlen összekötő kapocs a magyarság érdekeinek védelme, a magyar kultúra és a magyar anyanyelv ápolása.

Az elmúlt évek zsúfolt nézőtere bizonyította a rendezők sikerét.  Az olykor gyér látogatottság kritikája pedig változtatásra sarkallta a vezetés fonalát, igazolva az építő kritikára nyitott intézmény fejlődőképességét és életrevalóságát.

Semmelweis sem adta fel, fáradhatatlanul küzdött az oktatás, szakmai levelezés, és az adatok publikálásának fegyverével a szakmai igazság elismeréséért, a szellemi és tudományos szabadságért, az etnikai és hierarchikus béklyók ellen a beteg védelme érdekében. Semmelweis nem törődött a rangkórsággal. Kevésbé bosszantotta a professzori címének megtagadása mint kollégáinak közömbössége a meggyőző betegstatisztikával szemben.  A fizikai betegség gyógyítása és megelőzése jobban érdekelte. A bécsi női klinikáról kirekesztve ismét a pesti klinikára került, ahol még a saját magyar kollégai is inkább egy osztrák professzort választottak volna a klinika élére. Azonban a sors iróniájaként a monarchia szakmai elitje mégis őt nevezte ki magyar nyelvtudására való tekintettel. Semmelweis kálváriájáról neveztek el a pszichológiában a Semmelweis-reflexet ami egy más, ismeretlen, vagy szokatlan véleményt automatikusan elutasító viselkedést jellemez.

Semmelweis tragikus körülmények között halt meg és csak halála után vált igazán híressé és elismertté. Tanainak igazi magyarázatát csak 20 évvel később L. Pasteur fedezte fel a baktérium teória igazolásával.

A semmelweisi hivatástudat, becsület és kitartás példaként szolgál minden ember számára. Miután életében nem kereste a pompát, így emlékműve is jól érzi majd magát e szerény kertben.  Kérem, hogy zarándokoljanak el ehhez a szoborhoz néha-néha és merítsenek erőt a semmelweisi jellemből mielőtt feladnák a harcot egy jó ügyért a méltatlan gátak ellen.

Semmelweis az antiszeptikus gyógyítás úttörője volt és mint minden vezető, egyedül ment az általa felismert logikus úton. Voltak követői, támogatói, de a kor számos nagy nevű professzora gátolta, akiknek nevére ma már csak a szakirodalom emlékszik. Semmelweiset a legszigorúbb bíráló bizottság, a betegek és az utókor, tüntette ki az “Anyák megmentője” címmel. Ebből a kitüntetésből eddig csak egyet osztottak ki, és azt Semmelweis kapta.

Köszönöm figyelmüket!

SUSAN PEKAROVICS, MD 
Internal Medicine / Endocrinology 
6360 Wilshire Boulevard, #202, Los Angeles CA 90048 
Tel: 323-951-4916   Fax: 323-951-4917 



A fotók Földes Éva felvételei

Nincsenek megjegyzések