Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE
latest

In Memoriam Lukovich Attila

Budapesten  88  éves  korában  elhunyt  Lukovich  Attila,  a  Los-Angeles-i Kárpátok  Népi  Tánccsoport  egyik  alapító  tagja.  Barátai ...

Budapesten  88  éves  korában  elhunyt  Lukovich  Attila,  a  Los-Angeles-i Kárpátok  Népi  Tánccsoport  egyik  alapító  tagja.  Barátai  hétfőn,  2019. július 22-én, szokásos délutáni pihenése után csendesen elalva találtak rá.


Emődön született 1931 január 22-én szülei Lukovich Olivér és Lukovich Világfy  Magdolna  második  gyermekeként.  Növérével,  Mariannal  nagy szeretetben  nőttek  fel.  Magyarországon  érettségizett,  majd  Székesfehérváron kapott állást, ahol a vállalat labdarúgó csapatának volt tagja.

1956-ban részt vett a székesfehérvári tüntetésen ahol a rendőrök belelőttek  a  tömegbe.  Mint  szemtanú,  szembeszállt  a  hivatalos  közeggel. Hírt  kapott  hogy  ellenszegülése  miatt  leakarják  tartóztatni,  így  mint több  százezer  más  magyar  a  szabadságharc  idején,  ő  is  elhagyta Magyarországot  Tóth  Laci  és  Márta  társaival  és  Californiában,  Los Angelesben kötött ki.

A  kezdésnél  a  Van  Nuys-i  Chevrolet  autó  gyárnál  dolgozott.  Oda  közel,  a  Wyandotte  utcán  lakott Csomor  Árpáddal  és  Csipke  Csabával.  Később  1963-ban  mikor  Sidló  Ferenc  leszerelt  az  amerikai hadseregből ő is odaköltözött. Attila aztán a Culligan víztisztító cégnél, majd a DeSumrák ékszerésznél volt eladó. A Zody's ékszerész üzletnél fejezte be mint ügyvezető főnök. Onnan ment nyugdíjba. Ezekután  hazaköltözött  magyarországra,  hogy  viszontláthassa  még  élő  rokonait.  Csomor  Árpád  és Judit  27  évig,  halála  napjáig,  osztották  meg  vele  óbudai  otthonukat.  Attila  a  nyarakat  Szántódon töltötte  testvérével  és  Tiry  Gyuri  sogorával,  a  családi  vikkend  házban.  Ő  is  mint  édesapja,  Szántód szeretett Olivér bácsija, szenvedélyes horgász volt.

Tagja  volt  a  Los-Angeles-i  Diákszövetségnek,  majd  1965-ben  részt  vett  a  Kárpátok  megalapításán. Mindvégig  az  1992-es  magyarországi  hazaköltözéséig  lelkes  és  oszlopos  tagja  maradt  a  csoportnak. 1967-től  1970-ig  a  Kárpátok  belügyeit  intézte.  Magyarországon  folytatta  vonzodását  a  magyar népitánc  után.  Az  Állami  Népi  Együttes  minden  fellépésére  elment,  a  végén  befogadták  baráti körükbe,  külföldi  turnéjukon  ő  is  velük  ment  kisegíteni  a  turnéval  járó  munkában.  Californiában többszőr találkoztunk így vele mikor az Állami itt is fellépett. A táncot élete központjának érezte. Neki a  Kárpátok  és  az  Állami  volt  a  családja.  Budán,  a  Hagyományok  Házán  fekete  zászló  hirdeti,  hogy gyászol az Állami Népi Együttes.

Halálát mi régi társai a Kárpátokban megrendüléssel vettük tudomásul. A táncon kivül még sok más közös élmény kötött minket össze vele, bálok, síkirándulások, magyarnótás szilveszterek, millió vidám együttlét.  Bár  gyerekei  nem  voltak,  Karácsonykor  szívesen  vállalta  a  Mikulás  szerepét,  barátai gyerekeinek nagy örömére, akik ma is kedvesen gondolnak vissza "Apipi"-re. 

Mi mind régi baráti szeretettel emlékezünk rá.

* * *

Kékessy György a Kárpátok alapítójának visszaemlékezése

A Los Angelesben 1957-től működő Magyar Diák Szövetség (MEFESz Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) az elmúlt tíz éve folyamatosan megtartotta magyar múltját és továbbra is ’56 szellemében működött. A havi egyszeri összejöveteleik a ’Vasárnap délutáni Teák’ nívósak voltak, vonzották Los Angeles kulturális és intellektuál magyar közönségét. Kiváló előadók, professzorok, tudósok, politokusok, történészek, sport-kiválóságok, művészek tették oly vonzóvá e fiatal csoport rendezvényeit. A havi összejöveteleken kívül a fiatalok egyéb érdekcsoportokban is találkoztak, mint tenisz alosztály, lovas és kiránduló csoport, télen síkirándulások, tüntetések és persze a legkedveltebb, egész évben hetente kétszer a Néptánc alosztály vagyis a Kárpátok táncpróbái. Itt meg kell jegyeznem, hogy a péntek esti próbák után gyakran egyik-másik magyar vendéglőb e (Kék Duna, Balaton, ’Little Vienna’ stb) mentünk nemcsak enni de mulatni is, magyar zene mellett nótázni meg egy-két csárdást járni. Hát azt aztán igazán megnézték! Együttesen mind részt vettünk magyar rendezvényeken, bálokon, piknikeken, nemzeti ünnepeken, Szentistván-napi körmeneten, október 23-i megemlékezésen a McArthur Parkban, Catalina szigeten tartott nemzetközi fesztiválokon és sok más eseményen. A magyar szellem, a Haza iránt való vágyódás, ünnepeken a lobogó magyar zászló, a magyar himnusz, ami éltette bennünk a hazafiságot.

Így történt egy alkalommal a Kárpátok próbája után, hogy az egyik táncosunk, nevezetesen Lukovich Attila (az alapítók egyike) odajön hozzám és azt mondja nekem, hogy:

”tudod Gyuri, ÉN ITT LETTEM MAGYAR”!

Attila, Te odaát is az vagy, horvát neved ellenére, akinek már a dédapja is magyar volt. Isten Veled öreg barát.

Nincsenek megjegyzések