2018-06-13

Vágyak kavalkádja... Erőss-Csótsits Ágnes verse

Vágyak kavalkádja  (avagy:  “Az én Imám:”)


De szeretnék hinni.
De szeretnék bízni.
Úgy szeretnék Mindenkit
egyszer csak egyszerre átölelni…
Szeretnék fénnyel világítni,
Sötétséget messzire elűzni.
Többet adni Mindőtöknek,
Letörölni minden könnyet…

Minden ajtót tágra nyitni.
Éhezőket jóllakatni,
Barátoknak zsannát vinni,
Verejtéket felitatni…
Vérző sebre gyógyírt tenni,
Ne kelljen fájdalmát érezni.
Hiúságnak búcsút inteni,
Szerénységre beváltani…

Félénk lelket felvértezni,
Bátorságot széthinteni.
Erőt, Új Hitet elvetni,
Magjából Békét nevelni…
Virágpuskákat kreálni,
Egymást csak azzal “támadni”,
Illatuktól “elbódultan”
Vérontást végre megállítani…

Békét egyszer Valóra váltani,
Emberségnek Örök Éltet adni.
Egymás kezét újfent megkeresni,
Soha, többé soha el nem engedni!
Tengernyi nagy ágyat vetni,
Pihe párnákkal melegre bélelni,
Minden Testvért csillaggal takarni,
Imáinkat együtt elrebegni…

Mit tehetnénk, hogyan kezdhetnénk?
Jó Istenem, vajon meghallhatod még?
Ha segítséged térdre ereszkedve
Imára kulcsolt kezekkel kérnénk?...
Legyen hát úgy, letérdelve kérünk:
Halld meg imánk, segíts nékünk!
Lásson végre szemünk, ne csak nézzünk!
Enyhet sajgó szívekre! Békülni merjünk!
Szenvedőkön, mint magunkon, segítsünk!

Erőss-Csótsits Ágnes

Laguna Woods, California

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése