Myrol Agárd (Pap S. Lóránt) versei

 Egy lelkész és egy tanítónő közös jóvoltából érkeztem meg 1955. május 29-én a Földnek nevezett bolygó egy pontjára, Nagyváradra. Vallásos n...

 Egy lelkész és egy tanítónő közös jóvoltából érkeztem meg 1955. május 29-én a Földnek nevezett bolygó egy pontjára, Nagyváradra. Vallásos neveltetésem és a kommunizmus közötti ellentétek rányomták bélyegüket a gondolkodásomra és a megaláztatásoktól, elnyomásoktól hányatott életemre.

Szüleim két álmot láttak bennem teljesülni. Édesanyám egy orvost, édesapám pedig egy alázatos Isten szolgáját. Mindkettő ellen keményen tiltakoztam, nem sejtve, hogy mit hoz a jövő.

Budapestre való áttelepülésemkor egy kórházban kaptam állást műtősként, ahol tizenöt éven át dolgoztam. Közben belcantót tanultam Pere János tanár úrnál, aki elénekeltette velem szinte az összes operett és opera tenor áriáját, dalbetétjét, nem beszélve a dal mesterek hét kötetéről. A tanár úr fő célja a zene lelkivilágának és kifejezésmódjának megéreztetése volt.

Ezt követően beiratkoztam az Adventista Teológiára is. Négy évi kemény munka után három hónappal a befejező vizsgáim előtt meghívást kaptam Amerikába. Gyermekkori álmom láttam teljesülni a szabadság szellemének, szobrának országában. A valóság mindig más, mint az álom.

Már ifjúkorom óta leírogattam gondolataimat, de itt, mintha megnyílt volna a szívem, kezdtem papírra vetni meglátásaimat, kételyeimet, érzéseimet. Barátaim bíztatására egyre sűrűbben írtam le észrevételeimet és a nyughatatlan lelkem lángoló szikráit. 

A New Yorkban élő költőnek három verseskötete jelent már meg.

Életúton

Minden napunk más és más,

Az élet egy nagy utazás. 

Sok csodával szemben állunk, 

Mig a megállóknál lassan várunk. 

Ne tegyük tönkre az életben 

Mind, mit szeretni lehetne.

Fedezzük fel

A nagy értékeket benne. 

Értékként becsüljük egymást, 

Másokra is kérjük az áldást. 

Mutassuk, milyen a szeretet, 

Csak ez ad utunknak értelmet. 

Másokért élni, másban szeretni, 

Úttalan rögöket kerülni,

Hogy rajtunk mindenki lássa, 

Mi hitünk értelme, boldogsága.

BARÁTOK

A Holnap nem barátom, 

titkait nem ismerem, nem látom. 

Csak a MA emeli kalapját, 

nagyot köszönve és 

Csal új kihívások fele

A Tegnap sem barátom, 

elfelejtett már és csak 

messziről, unottan 

Lengeti ködös fátylát.

Oh, hajnal, te édes barát, 

hozz napfényt, örömet, 

mosolyt mára, hogy 

felszakadjon szívem zsoltára, 

és csak a hálát rebegje ajkam.

SZÁLLOK AZ ÉG FELÉ

Szállok az ég felé 

Ott vár vidáman reám 

A lepke-szárnyú pillanat 

Mely repíti az álmokat

Virág illat méz-porából 

Körbe font napsugárból 

Szeretetből, mosolygásból 

Jóságos boldogságból.

Alma-illat virágából

Magnólia, orgonából 

Durván ácsolt keresztfából 

Sírásból és könny-hullásból

Életből és elmúlásból

Irigy, büszke tisztulásból 

Kegyelemből, megváltásból 

Mert szállni ég felé

Csak tisztán lehet, 

Ezt jegyezzétek fel 

Ti emberek 

Kik szállni vágytok

Egyre feljebb, 

Mikor már csillag-poros 

Kiss szemetek 

Én is ott leszek veletek

Mert mindenkit 
Nagyon szeretek, 
Szállok ezért ég felé 
Egyre veletek.