2018-05-16

Ámokfutás... Erőss-Csótsits Ágnes verse


Ámokfutás


Néha nem tudja senki merre járok,
néha csak visznek magukkal az álmok…
néha-néha csak sodor-sodor az Élet,
hagyom, majd a Valósághoz visszatérek.
Valóság az Álom, vagy Álom a Valóság?
Ki mondja meg, mi dönti el mi a Jóság?
Ki vár reánk, ki az igaz szívű, a hű Barát? 
Meddig- hova mehetsz, hol a határ?
Fel-feltörő, zaklató ezernyi kérdés, 
makacs, áloműző számtalan kétség…
néma jel néha jön, néha szemernyi sincs,
merre, hol rejlik az igaz Érték, a Kincs?
A Lélek szelíd szedálója, az igaz Hit?
hova térhet a bolyongó, kutatva vándorló?
A nyomasztó kérdésekre választ váró?
Kitől kérhet, ki nem arat sarcot?
Kiben bízzon, ki hord igaz Arcot?
Dómok mélye, templom ódon csendje
régi sikátorok romantikus fénye?
Egyetlen egy a hely, önnön szívünk mélye.

Erőss-Csótsits Ágnes

Laguna Woods, Május 15. 2018.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése