Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE

Pages

latest

Földes Tamás: Dracula balett - Liszt Ferenc zenéjével Las Vegasban

Több szempontból is érdekes előadásnak lehetnek nézői Las Vegasban élő olvasóink (meg a kaszinók városába látogatók): október 25-én, 26-án...

Több szempontból is érdekes előadásnak lehetnek nézői Las Vegasban élő olvasóink (meg a kaszinók városába látogatók): október 25-én, 26-án, 27-én este fél 8-kor és 28-án délután 2 órakor a Nevada Ballet Liszt Ferenc zenéjével mutatja be a „Dracula” című táncjátékot. A játszóhely Vegas legnagyobb-legelegánsabb - ha úgy tetszik, első igazi - színháza, a 2009-ben megnyílt Smih Center 2050 személyes Reynold’s Hallja, amely már az első évadtól kezdve e balett-együttes állandó otthona. Liszt muzsikáját John Lanchbery igazította a baletthez, a koreográfiát Ben Stevenson alkotta meg. E produkció ősbenutatóját 1997 március 13-án tartották a houstoni Wortham Centerben, azt követően az elmúlt évtizedben Amerika megannyi társulata műsorra tűzte.

Jó ideje vitatott, hogy az erdélyi vámpír valóságos személy volt-e, vagy csak írói képzelet szülötte. A válasz: is-is. A fellelhető tanulmányok szerint a vérszívó vámpír sose létezett, mégis karaktere részben valós. (A dracula román szó - sárkányt és ördögöt jelent.) Az ír Bram Stoker 1897-ben megjelent regénye tette ismertté, egyszersmind a világ legismertebb vámpírfigurájává. A könyv rövidített, magyar nyelvű fordítása 1985-ben, „Drakula gróf válogatott rémtettei” címmel 1985-ben, a teljes szöveg pedig „Drakula” címmel 2006-ban jelent meg a budapesti Európa Kiadónál. Hogy mégis valóságos személy volt? Luxemburgi Zsigmond, Magyarország királya és a Német-római Birodalom császára 1431-ben II. Vladot - Vlad Dracult – a havasalföldi Vajdaság uralmába helyezte, majd fiát – III. Vladot - Hunyadi János 1456-ban Havasalföld vajdai székébe segítette. Karóbahúzó Vlad (Vlas Tepes) néven rövid idő alatt hírhedtté vált. Kegyetlenségben Néró császárral és Rettegett Ivánnal vetekedett.

Hunyadi Mátyás cselszövést gyanítva elfogatta és Visegrádon börtönbe záratta. Fogságából 12 év múlva, 1476-ban szabadult ki, s visszakerült havasalföldi trónjára, de három hónap múlva saját alattvalói ölték meg és levágott fejét mézben konzerválva elküldték a török szultánnak. Valóban ő lett volna a félelmetes Drakula? Stokker regényében többször székelynek mondja magát, íly’ módon a világ leghíresebb székelye.

Drakula világhírét végül is Hollywoodnak meg egy magyar színésznek, Lugosi Bélának köszönheti. Sajátos kettősség: Drakula Lugosinak, Lugosi pedig az 1931-ben forgatott amerikai filmnek köszönheti hírnevét. Lugosi 1882 október 20-án, Blaskó Béla Ferenc Dezső néven Lugoson született, a színiiskola elvégzése után több vidéki társulat tagja lett és egyebek mellett Shakespeare-drámák (Romeo és Júlia, Hamlet, III. Richárd), valamint a Cyrano de Bergerac és a Faust címszerepét is eljátszhatta. 1911-ben a Nemzeti Színház szerződtette, de ott nem kapott jelentős feladatokat. Talán e mellőzöttség sarkallta arra, hogy 1918 végén megalakítsa a Színházi Alkalmazottak Szabad Szakszervezetét és kormányellenes tüntetéseken vegyen részt. Ha nem volt is meghatározó szerepe a Tanácsköztársaság alatt, de 1919-ben a Nemzeti Színház „igazoló bizottsága” állásvesztésre ítélte. Bécsbe, onnan Berlinbe emigrált, majd 1921-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Drakulát először színpadon – a Stoker regénye nyomán készült adaptációban – a Broadwayn alakította (és országos turnén is fellépett). Amikor a film  szóba került, Tod Browning rendező más színészt kért fel a címszerepre, de nem tudtak megegyezni. Ekkor javasolta valaki a New Yorkban élő „ismeretlen magyar színészt” - s e jótevőnek hála, Lugosi elindult a világhír felé. (Újabb bizonyíték arra, hogy az érvényesüléshez nem elég a tehetség – szerencse is kell.)

Lugosi életének utolsó szakaszát az 1994-ben forgatott „Ed Wood” című filmben idézték meg - az akkor már beteg magyar színészt az ugyancsak magyar felmenőkkel rendelkező Martin Landau játszotta, aki ezzel az alakításával érdemelte ki az Oscar-díjat.

Nincsenek megjegyzések