Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE
latest

Március 15-i megemlékezés a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban

A hagyományoknak megfelelően, vasárnap késő délután a Magyar Házban gyűlt össze az 1848-as Magyar Szabadságharc megemlékezésére a Los Angel...

A hagyományoknak megfelelően, vasárnap késő délután a Magyar Házban gyűlt össze az 1848-as Magyar Szabadságharc megemlékezésére a Los Angeles-i ünneplő magyarság. Az ünnepséhet Antal Tímea rendezte, fellépett Neszlényi Judit zongoraművésznő, a Los Angeles-i Első Magyar Református Egyház Pacsirta kórusa, a Kárpátok Néptáncegyüttes és a Szoboszlai Sándor Dél-Kaliforniai Magyar Színház tagjai. (Képek és videók a beszéd végén)


Pereházy Miklós, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház elnökének ünnepi beszéde:


Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
Tisztelt Vendégeink,
Tisztelt Ünneplő Közönség,
Tisztelt Honfitársaim,

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket hős forradalmunk és szabadságharcunk 171. évfordulóján.

1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, egyben nyitányát adva édes hazánk, Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének.

A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába. A pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”.

A szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, amely írások máig március 15-ét szimbolizálják.

Röplapok segítségével már délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben állítólag Petőfi mégsem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott. A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt.

A Nemzeti Színházban aznap este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, így a forradalom vérontás nélkül zajlott.

A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszéde volt, amelynek reformkövetelései - igaz, jóval radikálisabb formában - a Tizenkét pontban jelentek meg.

A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegyűlő értelmiségi körnek, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére eredménnyel szervezkedett. Hozzá kell tenni, hogy március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami nagyban hozzájárult a tüntetés sikeréhez. A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi  rendi  Országgyűlésre is, döntő győzelemre segítve a reformok pártján állókat.

A bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot, s kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős minisztériumot, vagyis a kormányt. A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehetőséget biztosítottak a polgári fejlődésre egy, akkor majdnem teljesen önálló Magyarország számára.

A hűbéri, vazallusi  megközelítésekre a feudális körülmények eltörlése után  visszatérni már nem lehetett.

Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, amely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma marad. Március 15.-ről nem lehet pátosz nélkül szólni. Ebben egyrészt a XIX. század korhű nyelvezetének formái sajátosságai vezérelnek bennünket, másrészt azonban valós tartalmi üzenetei vannak a mára is e jeles ünnepünknek.

Március 15-e szellemisége azt üzeni nekünk, hogy fogjunk össze, tartsunk ki és határozottan fogalmazzuk meg a magunk aktuális 12 pontját. Nem kétséges, hogy a változások a fejlődés mozgatórugói. 1848 forradalmi ifjainak elszántsága, hite és lendülete a ma eszközeivel legyen velünk mindennapi „csatáink” során.

Az adjon erőt és ösztönözzön bennünket, hogy mi vagyunk saját sorsunk kovácsai, hiszen éppen ez az elhatározás hozott bennünket befogadó új hazánkba is.

Március 15-e a magyar szabadság szimbóluma. Azt üzeni számunkra, hogy mindig álljunk ki bátran igazunkért, tegyünk meg mindent szabadságunkért, ne fogadjuk el a legcsekélyebb elnyomást sem, s ne fogadjuk el semmi áron a szolgaságot.

Ezen a napon a lánglelkű, bátor ifjúságot is ünnepeljük. Példa értékű lelkesedésük, tetteik arra emlékeztetnek bennünket, hogy velük való összefogással nagy dolgokra vagyunk képesek, hiszen a magunk tapasztalatainak a fiatal dinamikával történő ötvözése csak eredményes lehet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

Nem lehet a történelmet visszamenőleg kiagyalni, az akkor történtek csak az akkori környezetben érvényesek. Ha tartalmilag ma nem is azon a frekvencián élünk, az etikai párhuzamokra és történelmi tanulságokra ünnepségeink mindenkeppen iránymutatással szolgálnak.

Erre a példa értékű összefogásra emlékezteti újra és újra 1848 Március 15. ünnepe a Los Angeles-i magyar emigráció lelkes, elkötelezett, kiváló és önzetlen vezetőit. Igen, lehetnek közöttünk alapfokon érdekellentétek. Ezeken az apró különérdekeken nem is szabad fennakadni, tudomásul kell venni a mindenki által képviselt élni, valamint a valós és jogos érvényesülni akarást.

Az apró külön érdekek - még ha igyekszünk is azoknak nagy fontosságot tulajdonítani - nem írhatják felül a számunkra igazan fontosat, hogy egy vérből valók vagyunk. Nem írhatják felül, hogy magyarságtudatunk és tradícióink az amerikai integráció során is - életünk végéig fontosak számunkra, s hogy a Los Angeles-i magyarság kis Magyarországunk építésében, együvé tartozásunk tudatában, vérbő magyarsággal szeret, neheztel, vagy békél meg végül, amikor annak eljön a módja és az ideje.

Mert ilyenek vagyunk mi magyarok.

Három nap múlva, március 20-án lesz Kossuth Lajos halálának 125. évfordulója. Ide illesztettem egy ma is aktuális híres idézetet:
“Ne civakodjunk a fölött, hogy mik voltunk, egyesüljünk arra, aminek lennünk kell.”

Március 15-e számomra a rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát jelentik. 1848–49 sem volt más, mint a bennünk, a magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása. Visszatekintve a halált megvető bátorság, a kitartás, a leleményesség és a lovagiasság 1848-as példás értékeire úgy hiszem, hogy valós iránytűként is támaszt nyújthat abban, hogy szembe tudjunk nézni korunk koránt sem olyan nehéz kihívásaival.

Végezetül engedjek meg egy Konfucius idézettel zárjam gondolataimat:
“Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét."
Eddig az idézet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
Tisztelt Honfitársaim ,

Az Egyesült Magyar Ház Igazgatótanácsa  nevében szívből kívánom Önöknek, hogy céljaik hiteles felismerése tegye jobbá kedves mindannyiójuk, a Los Angeles-i magyar emigráció minden egyes tagjának eletet.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.









Nincsenek megjegyzések