George Berci (Bérci György) kalandos élete, lenyűgöző életműve keresztmetszete az elmúlt száz év történelmi-politikai viszonyainak. A kivét...
George Berci (Bérci György) kalandos élete, lenyűgöző életműve keresztmetszete az elmúlt száz év történelmi-politikai viszonyainak. A kivételes tehetségű magyar orvos-tudós optimizmusát, aktivitását soha el nem vesztve maradandót alkotott a medicina világában. Nemrég ünnepelte százéves születésnapját.
A kivételes tehetségű magyar orvos-tudós, a világhírű sebészprofesszor 1921. március 14-én született Szegeden. Családja 1922-től Bécsben élt, a zene bűvöletében: nagyapja egy katonazenekar karmestere volt, apja a Bécsi Filharmonikus Zenekarban játszott, a család 1937-ben visszaköltözött Magyarországra, ahol egyetemre nem mehetett igy tanoncnak állt , munkaszolgálatos lett 1942-ben két évet töltött Erdélyben, majd a bevagonírozás alatt a Keletiből, mely Auschwitzba vitte volna megszökött és beállt az ellenállási mozgalomba.
A világhírű sebészprofesszor 1921. március 14-én született Szegeden. Családja 1922-től Bécsben élt, majd a zsidóüldözés elől el kellett hagyniuk Ausztriát. 1937-ben visszatértek Magyarországra. Itthon már vallása miatt nem vették fel állami gimnáziumba. A magánkézben lévő zsidó gimnázium tanítási költségeit maga kereste meg, minden este kocsit mosott, benzint tankolt, olajat cserélt. Budapesten érettségizett 1939-ben. Vágyát, hogy hegedűművész lehessen már feladta. Egyetemre nem mehetett az akkori törvények miatt, így műszerész tanonc lett, majd két évig műszerész-segédként dolgozott.
1942-ben behívták munkaszolgálatra. 1944 júniusában váratlanul vonatra tették a munkaszolgálatosokat – németországi koncentrációs tábor volt az úti cél. Bérci György letépte a sárga karszalagot és megszökött. Bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. Budapesten érte a felszabadulás és itt fogta el őt az utcán egy szovjet katona. A fiatal magyar fiú viszont szerzett Ultraseptylt a katonának, aki ezért, hálából elengedte.
1945-ben kezdte meg orvosi egyetemi tanulmányait Szegeden. Bérci doktort kiváló professzorok tanították, Szent-Györgyinél is vizsgázott, 1950-ben a legmagasabb minősítéssel szerzett orvosi diplomát. 1952-ben azonban történt valami, ami meghatározta további életét. Egy este bejött a klinikára egy férfi, az ügyeletes Bérci doktor ellátta alkar-törését, majd haza akarta küldeni, de ezen a beteg felháborodott: Te kis fasiszta! – sziszegte az orvosnak, akit másnap eltávolítottak a klinikáról. A beteg ugyanis fontos elvtárs volt, a nagyhatalmú kommunista vezető, Gerő Ernő feleségének közeli jó barátja.
Életét meghatározó esemény volt az ötvenhatos forradalom során a Parlamentnél sérültek tömegének műtét-sorozata. Egyszerre érkezett száz sérült. Folyamatosan operált, de hamar elfogyott a vér, az infúziós oldat, a gyógyszer, a kötszer, a kesztyű.”EZ A BORZALMAS LÁTVÁNY ÖRÖKRE EMLÉKEZETEMBEN MARAD”– írta így, csupa nagybetűvel angol nyelvű visszaemlékezésében.
1956-ban Ausztriába emigrált, onnan Rockefeller-ösztöndíjjal hajózott családjával Ausztráliába. Nem tudott angolul, így kezdetben csak a klinika laboratóriumában kapott asszisztensi állást – amíg megtanulja a nyelvet. Ezután már sebészként dolgozhatott. 1962-ben világraszóló esemény járta be az orvosvilágot. George Berci (ekkor már ezt a nevet használta) miniatűr televíziós kamerát állított elő, mellyel látni lehetett műtét közben egy élő ember hasüregének felépítését.
Pályafutása az Egyesült Államokban folytatódott. 1967-től Los Angelesben, a Kaliforniai Egyetem Cedars Sinai Kórházában még ma is dolgozik, az endoszkópos és az experimentális sebészet professzora. Különös jelentőségű innovatív tevékenysége a modern műtéti eljárások meghatározó területén: a minimálisan invazív sebészet, a laparoszkópos technika kialakításában, fejlesztésében, oktatásában. Számos műszer viseli nevét.
Emigrációja után először 1985-ben látogathatott haza, azóta is folyamatosan számtalan módon támogatja a magyar sebészeket. Nevéhez fűződik az első magyarországi laparoszkópos epesebészeti műtét, továbbképző előadások szervezése, tanulmányutak megteremtése. A Semmelweis Egyetem – melynek sebészeti gyakorló központja a világhírű sebészprofessor nevét viseli – munkássága elismeréseként „Doctor Honoris Causa” címmel ruházta fel, a Magyar Sebész Társaság tiszteleti tagjává választotta.
George Berci professzor azonban nemcsak kiemelkedő sebészegyéniség, hanem végtelenül szerény, jó humorú segítőkész egyéniség – egy kongresszuson nem tud úgy végigmenni a folyósón, hogy ne lenne néhány kedves szava a világ minden tájékáról összesereglett résztvevőkhöz. Büszke magyarságára, az új módszerek iránti fogékonysága különleges empátiával és humánummal párosul.
Jelenleg, századik életévében Los Angelesben, a karantén világban is lenyűgöző aktivitással dolgozik: napokban jelenik meg új könyve, szervezi, hogy hazájába kerüljön egy olyan új, általa szerkesztett műtéti rendszer, melynek segítségével még pontosabban lehet operálni.
A kalandos életút magyarul Dr. Sándor József írásából a szombat.org oldalán olvasható.
Nincsenek megjegyzések