Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE
latest

Földes Tamás: Czeisler Ferenc „Tihany”, a modern cirkusz atyja

Czeisler Ferenc A Nobel-díjas magyar tudósok és feltalálók mellett jó néhány művész is öregbítette a magyar művészek világhírnevét. A „m...

Czeisler Ferenc
A Nobel-díjas magyar tudósok és feltalálók mellett jó néhány művész is öregbítette a magyar művészek világhírnevét. A „magyar Hollywoodot” megteremtő filmesek mellett másokat is megillet a főhajtás. Utalhatunk a zeneszerzőkre, Liszt Ferencre, Bartók Bélára, Kálmán Imrére, vagy az örökzöld slágerek komponistájára, Kozma Józsefre (Joseph Kosma); maradva a zenénél, a karmesterekre: Sir Solti Györgyre, Doráti Antalra, Ormándy Jenőre, Széll Györgyre, Reiner Frigyesre, Fricsay Ferencre, vagy akár a jelenben is vezénylő Fischer Ivánra és az általa alapított Budapesti Fesztiválzenekarra; a briliáns tehetségű zongoraművészre, Sir Schiff Andrásra, aki néha vezényli is a zenekart. Szintúgy zongoraművészként vált világhírűvé a virtuóz Cziffra György.

Íróink közül Molnár Ferenc színpadi művei hol itt, hol ott szerepelnek a külhoni teátrumokban, több vígjátékát filmre vitték az Egyesült Államokban és Németországban. A film-forgatókönyvírók közül Lengyel Menyhért (Ninotchka, To Be or Not to Be), vagy az Oscar-díjas filmoperatőr, Zsigmond Vilmos szintúgy e sorba kivánkozik. De világhírű – még ha eredeti nevén kevesek ismerik is – Czeisler Ferenc (The Great Tihany), a Tihany Cirkusz megalapítója, akit méltán neveznek a cirkuszművészet Puskás Ferencének. A cirkusz akrobatái, bűvészei, zsonglőrjei, bohócai - e sajátos műfajt lenéző fanyalgók véleménye ellenére! - a művészet egyik népszerű ágának művelői és nem megtűrt mostohagyermekei.

Czeisler Ferencet nem ismertem személyesen - noha ismerhettem volna. Las Vegasban mintegy tíz kilométernyire élt tőlem csaknem százéves koráig, 2016-ig. Hallottam róla, de egyszer sem kerestem fel; ez pótolhatatlan mulasztásaim egyike. Hogy most mégis írok róla, az annak a Modern cirkusz atyja című tv-filmnek köszönhető, amelyet a közelmúltban vetítettek a vegasi M Hotel egyik előadótermében. E film társrendezője Széles Tamás, a debreceni televízió korábbi igazgatója, jelenleg Magyarország Los Angeles-i főkonzulja. Ő hozta el a filmet a kaszinók városába, s amig a vetítés előkészületei tartottak, beszélt az Amerikában csakúgy, mint szülőhazájában nagyra becsült művészről, s válaszolt a jelenlévők kérdéseire


A filmből idézek néhány interjút:

- Csupa nagybetűvel: TIHANY. Czeisler Ferenc elsősorban ember volt, annak ellenére, hogy az üzletben és a munkában nagyon kemény volt, de szíve volt - így Eötvös Tibor artistaművész, az Eötvös Cirkusz alapítója.
- Csodálatos ember volt, aki tiszta szívből gondolt minden artistára, a legkisebbet vagy a legnagyobbat, mindenkit kedvességgel fogadott ahogy ő csak tudta - mondotta Hortobágyi Károly artistaművész, a Hortobágyi ugrócsoport alapítója.
- Nincs egy olyan ember a művészvilágban, vagyis nemcsak a cirkuszról beszélek, hanem a bűvészek, a táncosok között, hogy ne tudná a Tihany nevet. A személyiségét, hogy milyen eszméletlenül aranyos ember volt - emlékezett rá Kiss Vanessza artistaművész.
- Egy kreatív, intenzív ember volt, aki szeretett mindent megnézni. Szeretett mindent megfogni, és mindig többre vágyott. Minden érdekelte, tehát érdekelte milyen a varieté-világ, milyen a cirkusz-világ, milyen a technika - idézte érdemeit Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz nyugalmazott igazgatója.
- Kedves emberként emlékszem rá, tele volt jó tanácsokkal, hogyan gazdagítsuk az életünket. Úgy hiszem, a legfontosabb nála a szenvedély volt. És az, hogy minden pillanatát imádta annak, amit csinált. Az ő esetében a bűvészkedést és a showt, vagyis a cirkuszt - vélekedik a filmben Mariano Alvares koreográfus.
S álljon itt mind Czeisler Ferencnek, mind nekem közeli barátom, a Los Angelesben megismert és jelenleg ugyancsak Vegasban élő Kardos Tibor elcsukló hangon elhangzott mondata a filmből:
- Közel nyolcvankét éves vagyok, de senkivel nem találkoztam, aki ilyen mélyen megérintett.


...Miért e mondatokat idézem? Három hónap múlva 82 éves leszek, s ebből 63 esztendőt töltöttem az írás bűvöletében. Hosszú betűvetői pályám során megannyi művésszel hozott össze a jó (olykor a rossz) sorsom, de kevés olyannal találkoztam, akit Embernek, Igaz Embernek nevezhetnék, aki mások sikereinek őszintén és nyíltan örült volna. Nem vagyok úgymond „anti-sznob”, számomra sem közömbös, de mégis másodlagos adalék, hogy ki mit alkotott a saját szakmájában - azt viszont érdemei elé helyezem, hogy mennyire tiszta ember. (Bizony sokszor nem szerencsés, ha valaki egy híres, ilyen-olyan-díjas - vagy hírnévre vágyó - művészt vagy írót, horribile dictu egy önmagát másoknál többre tartó, hatalommal bíró pökhendi-felkent politikust közelről ismer.)

...Elnézést, amiért elkóboroltam a „modern cirkusz atyjától”. A továbbiakban csak róla, a kalandos - és veszélyektől se mentes - életéről írok. Tömör életrajza szerint Czeisler Ferenc 1916. június 29-én született Magyarországon, Kétegyházán. Különös művészpályája 13 éves korában kezdődött, amikor kivándorolt Uruguayba szerencsét próbálni. Pár év múlva visszatért hazájába, és először utcai mutatványosként, majd hivatásos bűvészként kereste a kenyerét. A második világháború alatt „svábos hangzású” nevének köszönhette, hogy nem érte bántódás - mind édesanyja, mind édesapja zsidó volt, így ő is e felekezethez tartozott. Túlélte. Református feleségével együtt 1953-ban Brazíliában telepedett le, majd megalapította a Tihany Bűvész Cirkuszt, amely több mint ötvenéves fennállása alatt a dél-amerikai kontinens legszebb és egyik legismertebb cirkuszává vált.


Mi volt a titka? Amikor már tudta választott hivatásának csaknem valamennyi mesterfogását, többet-mást akart. A hozzá szerződött, nemzetközi hírű artisták ügyessége mellett a látvány - szó szerint értelmezett - csillogásával nyűgözte le a közönséget. Párizsból hozatta a ruhákat, valódi ékszereket viseltek a táncosai. Kitalálta a színpaddal is felszerelt revü-cirkuszt, amelyet napjainkban - tőle eltanulva, az ő segítségével - a kanadai Cirque de Soleil fejleszt tovább. Magyarságát mindenkor ápolta. 1996-ban megszervezte az I. Budapesti Nemzetközi Cirkusz Fesztivált. Ezért és egész életművéért magas magyar kitüntetést kapott. Jól beszélt románul, portugálul, angolul, de családtagjaival csak magyarul értekezett. Artistaművészetét felhagyva, 1984-ben vonult vissza - az Egyesült Államokban telepedett le. Szerette volna megélni a századik születésnapját, de ez a vágya nem vált valóra.

A film utolsó mondatait idézem, amiket a már súlyos beteg Czeisler Ferenctől hallhatunk:

- Isten tartsa meg azt a kis Földet, ami van. Minél jobban szeretni fogom, végül míg élek.

Két és fél hónappal a várva várt születésnap előtt, 2016. március 2-án fejezte be eseményekben gazdag életét. Életének minden rezdülését, művészpályájának krónikáját csak egy vaskos regényben összegezhetnénk.
***

A Modern cirkusz atyja - Tihanyról szóló, több mint húsz portugál nyelvű rövid- és nagyfilmek mellett - az interneten, a youtube.com csatornán megtekinthető.



Nincsenek megjegyzések