Page Nav

HIDE
FALSE
TRUE
latest

Havasi Katalin: A MARSLAKÓK HANGJA, avagy beszámoló a Tudósklub Magyar Tudomány Napi ünnepéről

A Nyugati Parti Magyar Tudósklub legutóbbi összejövetelét 2019. november 16-án tartotta a California State University, Long Beach egyik f...


A Nyugati Parti Magyar Tudósklub legutóbbi összejövetelét 2019. november 16-án tartotta a California State University, Long Beach egyik fizika előadótermében. A gyűlés az 'Értékteremtő tudomány' jegyében zajlott, mely mottót a Magyar Tudományos Akadémia adta ennek az évnek.

Czaun Miklós elnök köszöntője után Széles Tamás Los Angeles-i főkonzul humorral fűszerezett bevezetőjét hallgathatta meg a mintegy 40 fős közönség. Széles Tamás elmondta, hogy sokak szerint jelenleg a negyedik ipari forradalom zajlik a világban, és az emberiség az innováció irányába halad. Példaként a mobiltelefont említette, amely már régen nem csak telefonként szolgál.

Ezután három tudományos ismeretterjesztő előadást hallgathattunk meg. (az előadások bemutatói megtalálhatók a korábbi cikkünkben a szerk.)

Elsőként Patvarczki József 'Enter to Entrepreneurship - Challenges and Opportunities for Hungarian Founders & Startups in Silicon Valley' című előadása hangzott el. Az innovációs szakember rávilágított arra, hogy életünket mennyire uralja az ún. doboz effektus (box effect). A gépkocsi tulajdonképpen egy doboz, az iroda, amelyben ülünk, egy doboz, a laptop, amelyet nap mint nap használunk, szintén egy doboz. Nehéz kimozdulni ezekből a szinte ránk kényszerített terekből, és nehéz a 'dobozon kívül' gondolkozni is (thinking outside the box). Pedig az újszerű megoldások legtöbbször ilyesfajta gondolkozásból erednek.

A magyaroknak rengeteg innovatív ötletük van, de ezekből sajnos csak kevés valósul meg. Az előadó véleménye szerint nem világrengető ötletekre van szükség, hanem olyanokra, amelyek akár csak minimálisan is hozzátesznek valamit egy már meglévő megoldáshoz, vagy többet hoznak ki belőle. Az ötletnek a megvalósítása jelenti az igazi kihívást. Az ötlet megvalósulásában az ötlet kigondolójának kulcsszerepe van: csak ő tudja az ötletet úgy kidolgozni, ahogy azt eredetileg megálmodta.

Fontos az ötletünk védelme, és ha lehetséges, a szabadalom megszerzése. A nyers, még kidolgozatlan ötletet is be lehet adni a találmányi hivatalba 'provízionális' (ideiglenes) szabadalomként, ami ettől fogva 12 hónapig védelem alatt áll. Ezalatt az időszak alatt be kell nyújtani a kidolgozott, ún. 'utility' szabadalom kérelmet.

Előadónk példaként az IVIV nevű magyar online közösségi fórumot hozta föl, amely előbb született meg, mint a Facebook, de létrehozója sajnos elkövette azt a hibát, hogy nem védte le szellemi tulajdonát. Pedig a Facebook sikeréből láthatjuk, hogy micsoda lehetőségek rejlettek benne.

Második előadónk Komzsik Lajos matematikus volt, aki 'A Láczos módszer - Lánczos Kornél élete, munkássága és szellemi hagyatéka' címmel tartott előadást.

Lánczos Kornél magyar mérnök-matematikus szakmai pályafutásának állomásait taglalva kiemelte, hogy a neves tudós fontos ipari értékeket teremtett. Az összetett mechanikai rendszerek gerjesztett rezgéseit írta le matematikai számításokkal, eredményeit számos iparág - például a hajógyártás, a repülőgépipar, az autóipar, az energia ipar, és az űrtechnológia - ma is alkalmazza. Több országban dolgozott, Amerikában például 1960-ban a Ford autógyárban tevékenykedett konzulensként.

Lánczos jó tollú tudós volt, könyveit több nyelvre lefordították. Magyarul is olvasható például 'A számok mindenütt' és a 'Geometriai térfogalom fejlődése' című kötete. Leghíresebb könyve a 'The variational principles of mechanics'.

Az utolsó előadást Papp Zoltán fizikaprofesszor tartotta a 'Magyarok szerepe az USA XX. századi fizikájában' címmel. Elmondása szerint az atomkort magyar tudósok indították el. Szilárd Leó magyar fizikus fogalmazta meg először, hogy nukleáris láncreakcióval energiát lehet termelni. Rajta kívül Wigner Jenő, Teller Ede és Neumann János  működött közre az első atomreaktor beindításában.

Papp professzor egy eredeti Amerika Hangja rádiófelvételt is bejátszott a közönség számára, amelyben interjút hallhattunk Neumann Jánossal.

Aki többet szeretne tudni a témáról, annak Papp Zoltán professzor a 'The voice of the Martians: Hungarian scientists who shaped the 20th century in the West' című kötetet ajánlotta, amely 2009-ben jelent meg a magyar Akadémiai Kiadó gondozásában.

S hogy miért nevezték Marslakóknak a magyar tudósokat? Ennek magyarázatára álljon itt egy idézet:

'A ragyogó elméknek az a galaxisa, amely az atomenergia felszabadításán dolgozott, valójában a Marsról érkezett látogatókból tevődött össze. De nehéz volt számukra, hogy idegen akcentus nélkül beszéljenek angolul, ezért álcázásként magyarnak mondták magukat. Hiszen köztudott, hogy a magyarok semmilyen nyelvet sem képesek idegen akcentus nélkül használni, a magyart kivéve...'  (Fritz Houtermans)

Havasi Katalin

Nincsenek megjegyzések