Előválasztásokat rendszeresen tartanak az Egyesült Államokban az elnökválasztást megelőzően, mind a Demokrata párt, mind a republikánus je...
Előválasztásokat rendszeresen tartanak az Egyesült Államokban az elnökválasztást megelőzően, mind a Demokrata párt, mind a republikánus jelöltek kiválasztására. A cél minden esetben megnyerni a választásokat, vagyis a legerősebb és legesélyesebb jelöltet kiválasztani. Az előválasztásnak az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb formái alakultak ki Nyugat-Európában, Magyarországon azonban eddig csak egy alkalommal rendeztek ilyet 2019-ben a Budapest Főpolgármesteri választás alkalmával. A 2021-es előválasztás arra a politikai helyzetre válasz, amely a Fidesz által kialakított új választási rendszerre reagál. A jelenlegi kormánypárt olyan választási helyzetet alakított ki, amelyben a demokratikus ellenzéki pártok csak előre létrehozott választási koalícióval vehetik fel a versenyt a választási és parlamenti matematika alapján a Fidesszel.
Nagyon sokan meglepődtek Magyarországon, de még a határon túl is, hogy hat különböző politikai nézeteket valló párt (Jobbik, DK, Momentum, LMP, Párbeszéd, MSZP) össze tudott fogni és képes volt egyéni nézeteiket kompromisszumosan egy közös ügy érdekébe állítani, és ezzel egy új magyar politika-történeti eseményt megvalósítani, amely meghatározó lehet a következő évtizedek választásaira is. A 2021-es magyarországi előválasztás honlapja külföldről is figyelemmel kísérhető.
Igyekszünk a pártokat és a miniszterelnök jelölteket megkérdezni, hogyan látják a 2021-es előválasztást és Magyarország külpolitikáját, amely érdekes lehet a határon túl élő magyaroknak és az Amerikai Magyar Hírlap Online olvasóinak. Elsőként Márki-Zay Péter a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét, Hódmezővásárhely polgármesterét kérdeztük telefonon a 2021-es előválasztásról.
Varga Árpád Zsolt: Az előválasztás időpontja megvan. Hogyan látja a dátum kiválasztását?
Márki-Zay Péter: Megvan a dátum, jól döntöttek a pártok. Szeptember 18 és 24-e között lesz az első forduló, és október közepén lesz a második forduló. Második forduló sajnálatos módon csak a miniszterelnök jelölt választásban lesz, a 106 egyéni körzetben a pártok egyenlőre nem akarnak második kört. Nagyon komolyan lobbizunk azért, hogy legyen második forduló a 106 körzetben is, ahol szükséges. Nyilván a pártmegegyezések sok helyen ezt feleslegessé fogják tenni, hiszen ha csak két jelölt indul akkor az egy fordulóban egyértelmű eredményt fog hozni. A kampány augusztus 23-án indul, a jelentkezéssel a regisztrációt pedig július 26-ig vagy 28-ig kellett leadni. Hat párt szervezi az előválasztást nem a Mindenki Magyarországa Mozgalom, mi nem vagyunk ebben benne. A szabályokat ez a hat párt alkotta meg. Azonban a szervezők hozzánk közelálló civil szervezeteket a lebonyolításba be fognak vonni.
Varga Árpád Zsolt: A határon túl élők az előválasztás alkalmával szavazhatnak-e?
Márki-Zay Péter: Azok, akik Magyarországi lakcímmel rendelkeznek, de külföldön élnek szavazhatnak, ugyanis tisztán online megoldást is megengednek. Ez egy Momentum által kiharcolt módosítás volt az elválasztási szabályok közül néhány hónappal ezelőtt. Ott egy többlépcsős azonosítással fogják biztosítani azt, hogy ha online regisztrál valaki és szavaz, ténylegesen Ő szavazzon.
Varga Árpád Zsolt: A határon túl élő magyarok, itt nem csak a külföldön dolgozó honfitársainkra gondolunk, hanem a már sok éve külföldön élőkre is, hogyan tudják megszólítani őket? Hogyan jutnak el a választási és kampány üzeneteik hozzájuk?
Márki-Zay Péter: Gondolom csak a közösségi médiákból. A kampányok limitált anyagi és politikus erőbedobással mennek majd, így viszonylag kevés jut majd a határon túlra.
Varga Árpád Zsolt: Ön Miniszterelnök-jelöltként is indul az előválasztáson. Abban az esetben, ha Ön megnyeri az előválasztást, úgy gondolja, hogy a teljes ellenzék Ön mögé áll majd? Mit gondol, milyen végeredménye lehet a 2022-es választásoknak ha igen, s milyen ha ez a teljes összefogás nem valósul meg?
Márki-Zay Péter: A legfontosabb az, hogy a teljes összefogás az megvalósult, és a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a következő egy évben ez meg is marad. Folyamatosan dolgozom én is azon, hogy megmaradjon és a hat párt mellé a kisebb pártokat és a civileket is sikerüljön maradéktalanul beállítanom. Tehát egyelőre úgy tűnik, hogy ez megvalósul. Akik nem tekintik magukat az ellenzék részének, vagy nem tekinthetőek az ellenzék részének, mint például a Fideszhez nagyon közel álló szélsőjobboldali alakulat, a Mi Hazánk Mozgalom, ők nyilván nem kívánnak részt venni. Sajnálatos módon a Kétfarkú Kutya Párt sem akar részt venni az előválasztásban, amit egyébként sajnálattal hallok, mert őnekik nagyon sok támogatójuk valójában ellenzéki. A másik kérdés az én személyes jelöltségemre áttérve. Reménykedem és a választókon fog majd múlni, hogy én lehetek-e a miniszterelnök-jelölt. Amennyiben én leszek, akkor természetesen a teljes ellenzéki egységet fogom képviselni és a hat párt is ebben az esetben el fog fogadni és támogatni fog.
Varga Árpád Zsolt: Ha Ön lesz Magyarország Miniszterelnöke, milyen ígéretet tud tenni azon honfitársainknak, akik külföldön dolgoznak, élnek?
Márki-Zay Péter: Egy közös ellenzéki minimum programot hozott nyilvánosságra a hat párt. Vannak olyan pontok, amelyek nyilván az én személyes véleményem szerint is feltétlen szükségesek és én is - adott esetben miniszterelnökként - ragaszkodnék is. Az egyik az, hogy azokban a kérdésekben, ahol nincsen konszenzus, ott maradjon a "status quo", azaz a jelenlegi helyzet. Ilyen például a határon túli magyaroknak a szavazati joga, vagy ilyen az adózás kérdése is. Tehát egy olyan rendszer átalakítása, amely egyes csoportokat negatívan érinti, nem értenék egyet. Ezenkívül nagyon fontosnak tartom azokat a dolgokat, amit már bevállalt az ellenzék, konszenzus van benne. Ilyen az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, a nemzetközi mércével is kiemelkedő magyarországi korrupciónak a felszámolására. Ilyen a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatal kompromisszumok nélkül. Tehát még a Fideszben megbúvó kommunista ügynökök is nyilvánosságra kerüljenek. Ne lehessen ezzel senkit sem zsarolni. Nagyon fontos dolog! Ebben minden párt egyetért, kivéve a Fideszt. Ahol pedig még nem állapodtak meg a pártok, én azt gondolom, hogy ott is konszenzus lesz. Az egyik ilyen, hogy maradjon a kerítés. A határvédelmi kerítésnek feltétlenül meg kell maradnia. Viszont én személy szerint ahhoz is ragaszkodtam, hogy a Fidesz által betelepített és meg nem szűrt migránsokat át kell világítani. Azokat az egyébként is nemzetközi körözés alatt álló bűnözőket, mint Zaid Naffa iszlám terrorizmusért körözött embert, akit Orbán befogadott Magyarországra a sok-sok letelepedési kötvényes mellett, a húszezer letelepedési kötvényes között. Vagy éppen Gruevszki, akit maga Orbán csempészett be Magyarországra nemzetközi körözött bűnözőként, mintha nem lenne elég bűnöző így is Magyarországon. Tehát, ezeket az embereket haladéktalanul, azonnal ki kell utasítani és ki kell toloncolni az országból.
Ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy valódi elszámoltatás történjen. A Fidesz folyton a Gyurcsány korszakra mutogat, de éppen ők voltak azok, akik nem számoltatták el az előző vezetést. Szeretném elérni, hogy Magyarországnak legyen egy jogállami alkotmánya, és egy igazságos választási rendszere. A jelenlegi választási rendszert a Fidesz zseniálisan a maga javára alakította. És végül de nem utolsó sorban a sajtószabadságot is vissza kell adni Magyarországnak, le kell állítani a közpénzből működő hazugsággyárakat. Az adófizetők pénzéből működtetett Magyar Állami Televízióban négyévente mindössze 5 percet kapnak az ellenzéki pártok. Ez tűrhetetlen!
Varga Árpád Zsolt: Miben kell változnia Magyarország külpolitikájának? Mi a legfontosabb, amit megváltoztatnak abban az esetben, ha a 2022-es választásokat a jelenlegi ellenzék nyeri?
Márki-Zay Péter: Azt gondolom, hogy a külpolitikai irányváltás az egyik legfontosabb tétje a 2022-es választásnak. A korábban általam még Európa párti és Putyin ellenes politikusként támogatott Orbán Viktor mára a kommunista pártállamot megszégyenítő, sajtószabadságot, jogállamot, demokráciát elnyomó fasisztoid rendszert épített ki, amely elárulta a nyugati értékeket, és a nyugati kereszténységgel az európai és amerikai szövetségeseinkkel szemben a kommunista Kínálnak az érdekében politizál. A volt KGB-s Putyinnal és az iszlamista Erdogánnal szövetkezik. Ezen az irányon sürgősen változtatni kell! Magyarország helye Szent István királyunk óta a keresztény nyugaton van. Üzleti kapcsolatokon kívül, olyan emberekkel mint Lukasenka, éppen egy gép eltérítésével is börtönbe vetette egy szabadságharcos Belorusz aktivistát, ilyen emberekkel egész Európában csak Orbán áll szóba, és ez mindenképpen az egész világ és minden magyar ember szégyene. Ezeket a szégyeneket, amit az Orbán kormány Magyarországra, minden keresztény emberre hozott, nekünk le kell törölni.
Varga Árpád Zsolt
Nincsenek megjegyzések